„A DVTK-hoz méltó filmet akartunk készíteni”

2010-11-26 11:04

Az év legjobban fényképezett dramatizált dokumentumfilmjének választották a DVTK 100 év című művet, ezáltal Csincsi Zoltán megkapta a legrangosabb hazai operatőri elismerést, az Aranyszem-díjat ebben a kategóriában. A kitüntetés kapcsán kérdezte az operatőrt a MiNap.

A Magyar Operatőrök Társasága (HSC) hagyományos, tíz kategóriában megrendezendő, éves operatőr versenye az Aranyszem Fesztivál. A filmesek híradó, zenés klip, reklám, természetfilm, egyetemi film, dokumentumfilm, dramatizált dokumentumfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm kategóriában nevezhetnek a rangos versengésre. Csincsi Zoltán a DVTK 100 évvel nyerte el a legjobb dramatizált dokumentumfilmért járó elismerést.

– Számított az elismerésre?

–    Nagyon erős volt az az operatőri gárda, amely képviseltette magát a seregszemlén. Azt tudni kell, hogy a szakma ítéli oda a díjakat – nem független zsűri mérlegel –, így például általam nagyra tartott emberektől kaptam meg az elismerést. Nagyon magasak az elvárások az Aranyszem Fesztiválon. Figyelik, hogy milyen művészi elemekkel, kameramozgásokkal valósítjuk meg elképzeléseinket. Kiszámíthatatlan, ki nyer ezen a megmérettetésen, így én sem gondoltam, hogy ismét győzhetek: 2004-ben, az első Aranyszem Operatőr Fesztiválon is úgy tudtam nyerni dramatizált dokumentumfilm kategóriában, hogy nem vagyok a HSC tagja, tehát tényleg pártatlan a bírálás folyamata.  Itt már az is hatalmas megtiszteltetés, hogy az előzsűrizés után bekerültem a legjobb háromba – bárki is viszi el a díjat, megérdemli.

Csincsi Zoltán (balról) a film miskolci bemutatóján Kriskó László rendezővel és Szántai Ákossal

– Mivel győzte meg a zsűrit a DVTK 100 – A film képi világa?

–    Kriskó László rendezőnek szívügye a DVTK, ezért is vállalkoztunk a jubileumi film elkészítésére. A dramatizált dokumentumfilm most kezd elterjedni hazánkban, de mindenképpen így szerettük volna vászonra vinni a történetet. Az volt a cél, hogy a klubhoz, történelméhez méltó filmet készítsünk. Ami a képi világot illeti: amit csak lehet, megtettünk, hogy vizuálisan egyedi mű szülessen – ez volt a legfontosabb szempont.

–    Korábban azt nyilatkozta, hogy a legnagyobb kihívást az 1910-es klubalapítás jelenetének forgatása jelentette, amatőr színészekkel. Ugyanakkor mégis a dramatizált dokumentumfilmet részesíti előnyben a dokumentumfilmmel szemben. A kihívás a szép az egész filmkészítésben?

–    Nem tudatosan, hanem ösztönből készítjük a filmeket. Nagyon fontos a rendező-operatőr páros: csak együtt tudjuk elérni, tökéletes összhanggal, hogy vizuálisan olyan film szülessen, amelyre büszkék lehetünk. Kriskó Lászlóval a mi párosunk ilyen, ugyanazt a világot képviseljük: egy látásmód, egy cél. Úgy gondolom, hogy a magyar filmek esetében legtöbbször az operatőri munka kiemelkedőbb, mint a rendezői. Az a filmkészítés esszenciája, hogy hatással legyen egy nézőre, érzelmeket fejezzünk ki vele és váltsunk is ki – egységes, izgalmas, szórakoztató, vizuálisan egyedi, kiemelkedő alkotást létrehozni.

Az lebegett végig a szemünk előtt, hogy megtiszteljük a szurkolókat azzal: a DVTK múltjához és jelenéhez méltó filmet kreáljunk. A film által át akarjuk élni a múltat. A közönségre bízom, hogy ez sikerült-e.

–    A DVTK Aranycsapatáról szóló film lehet a következő közös, diósgyőrös produkció.

–    Fontos kiemelni, hogy nem a folytatása lesz a DVTK 100-nak. Mind a két alkotás önmagában egy komplex film. A második az Aranycsapat, Veréb Györgyék sikereiről fog szólni. Két hete voltam Amszterdamban, ahol a régi mérkőzések felvételeit retusálták. Nem volt könnyű munka, hiszen harmincéves képekről van szó. Jövő évben készítjük el a szintén dramatizált dokumentumfilmet.

–    Amelyben szintén szerepet kaphatnak a szurkolók?

–    Természetesen számítunk rájuk. Ez egy örök emlék számukra, büszkén mesélhetik majd az unokáiknak, hogy ők szerepeltek a százéves klubról megemlékező képsorokban. Úgy láttam, jól érezték magukat a forgatásokon, és ezúton is köszönöm a közreműködésüket. Egy operatőr akkor tud megteremteni egy képi világot, ha vannak partnerei. Diósgyőri közegben, diósgyőri emberekkel forgattunk, ennek is köszönhető az Aranyszem-díj, az elismeréshez ők is hozzájárultak.

Soós Péter